Jún. 8-án több ezer ember tüntetett Kolozsváron, Mátyás király szobra előtt, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület által meghirdetett népgyűlésen. Az ellen tiltakoztak, hogy régészeti ásatásokra hivatkozva elmozdítanák helyéről a szobrot. A gyűlést dr. Octavian Buracu egyesületi elnök nyitotta meg. Pop Mihai egykori politikai fogoly elmondta, hogy Funarok jönnek, mennek, de Mátyás király szobra megmarad. Doina Cornea szerint a szobor szimbólum, a város arculatához tartozik. A jelenlegi vezetők e szimbólumot el akarják tüntetni, mert őket semmi sem köti a város történetéhez. Tőkés László magyarul és románul elmondott beszédében Doina Corneával értett egyet, aki szerint élő lánccal kell megvédeni a szobrot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1994. június 22.
Jún. 22-én ezrek tüntettek Kolozsváron a Mátyás-szobor és a főtér megmentéséért. A tüntetésen megjelentek az erdélyi egyházak legmagasabb rangú képviselői, az RMDSZ vezetői és kiemelkedő román személyiségek. Fodor Sándor író ismertette a résztvevőkkel a polgármester újabb provokációját, a főtér feldúlásának tervét. Beszédet mondott Doina Cornea, bejelentve, hogy levélben fordult Iliescu elnökhöz, továbbá az Európa Tanács főtitkárához, Octavian Buracu kifejtette, hogy szervezete, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület kiáll a főtér eredeti arculatának megőrzéséért. Tőkés László püspök kiemelte, hogy Funar a bukaresti politika eszköze. Felszólalt Markó Béla RMDSZ-elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Czirják Árpád kanonok. A szobornál Buchwald Péter szenátor románul, Molnos Lajos megyei RMDSZ-elnök pedig magyarul olvasta fel az RMDSZ, a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Tanácsa és az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa felhívását. A dokumentum aláírói felszólítanak mindenkit, hogy jelenjenek meg jún. 24-én a főtéren ökumenikus istentiszteleten. A tüntetés rendzavarás nélkül folyt le. Ezután az RMDSZ vezetői felkeresték Grigore Zanc Kolozs megyei prefektust, aki ígéretet tett: ha beleegyeznek az ásatások megkezdésébe, a szobor helyén marad, tudósított Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság főszerkesztője. /Népszabadság, jún. 23., a felhívás szövege: Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./ Ugyancsak a Mátyás-szobor előtt nemzetközi sajtóértekezletet tartottak a romániai magyarság valamennyi felelős tényezője, valamint a román ellenzék olyan jeles személyiségei jelenlétében, mint Doina Cornea, Octavian Buracu és Lilian Bacu, a helyi Polgári Szövetség elnöke. Megjelentek a Román Televízió munkatársai is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ A nemzetközi sajtóértekezleten Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, hogy a szervezetnek át kell értékelnie eddigi álláspontját, mivel azok hatástalanok maradtak. Funar intézkedéseire a kormány nem reagál, a magyarellenes provokációkat nem lehet tétlenül tovább nézni. Az RMDSZ a polgári engedetlenség olyan formáira kényszerül, amelyeket eddig szeretett volna elkerülni. /Magyar Hírlap, jún. 23./
1994. június 24.
Kolozsváron jún. 24-én reggel a tévé helyi adásában felolvasták Funar polgármester felhívását, amelyben kérte a város lakosságát, ne válaszoljon az RMDSZ "provokációjára". Békésen gyűlt össze a tömeg Kolozsváron, a Mátyás-szobor előtti téren az ökumenikus istentiszteletre. Délelőtt 11-kor a főtérre vonultak a történelmi magyar egyházak, az RMDSZ országos és helyi vezetősége, a társszervezetek, a magyar parlamenti képviselők és szenátorok, valamint a demokratikus román ellenzék képviselői. Beszédet mondott dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, dr. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök, Tempfli József nagyváradi katolikus megyéspüspök, dr. Erdő János, unitárius egyházi főjegyző, Reizer Pál szatmári katolikus megyéspüspök, Kiss Béla, evangélikus egyházi főjegyző, Czirják Árpád katolikus főesperes, Tőkés László nagyváradi református püspök, Doina Cornea, Molnos Lajos Kolozs megyei RMDSZ-elnök és Markó Béla. A tömeg békésen szétoszlott. Az RMDSZ őrtállókat nevezett ki, akik figyelik a teret. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25., Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./
1994. július 7.
Kolozsváron júl. 7-én reggel 9-kor megjelentek az Erdélyi Történeti Múzeum emberei, hogy megkezdjék az ásatást. Megkondultak Kolozsvár harangjai, mire a város magyar lakósai a főtérre siettek. A szobor környékét mintegy 200 főnyi csendőrlánc vette körül és válogatás nélkül ütöttek mindenkit gumibottal, aki megpróbált a kijelölt ásatási helyszínre eljutni. A városi tanács egyik tagját, Herédi Gusztávot is megrugdosták. Az elsők között érkeztek a helyszínre az erdélyi magyar történelmi egyházak papjai és az RMDSZ vezetői. Nemsokára csatlakoztak hozzájuk a Bukarestből repülőgéppel hazatérő RMDSZ parlamenti tagok. A téren volt Doina Cornea is, aki értetlenségét fejezte ki a rendőrség brutális fellépése miatt. Délelőtt 10-kor Takács Csaba ügyvezető elnök aláírásával kiadott RMDSZ-közlemény felhívta a nemzetközi közvélemény figyelmét a Kolozsváron kialakult helyzetre. Este azután eltávolították a munkagépeket, elvonult a karhatalom, Gheorghe Lazarovci múzeumigazgató bejelentette, hogy ilyen körülmények között nem tudják folytatni a munkát, azonban nem mond le a munka folytatásáról. Közben Bukarestben Markó Béla elnök személyesen tájékoztatta a történtekről Iliescu elnököt és a belügyminisztert, az RMDSZ-szenátorok pedig a miniszterelnököt. Markó Béla ismételten kérte Cosmanca közigazgatási államtitkárt, hogy írásban rendelje el az ásatások leállítását, azonban Cosmanca ezt csak szóban tette meg. A magyar ügyvezető kormány állásfoglalása szerint elfogadhatatlan, hogy megbontsák Kolozsvár főterének arculatát. A kabinet tiltakozik az erőszak ellen. Júl. 8-án reggel újból meg akarták kezdeni a munkálatokat, de az ott őrködő kolozsváriak ezt magakadályozták. Délelőtt a kulturális miniszter elrendelte a munka leállítását és azt csak a rendkívüli bizottság döntése után kezdhetik meg. A rendkívüli bizottság régészekből, történészekből áll, akiknek az UNESCO nyújt segítséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9., Népszava, Népszabadság, júl. 8., Markó Béla nyilatkozata az MTI-nek: Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./
1994. augusztus 27.
Kántor Lajos a Magyar Nemzetben publikált terjedelmes írásában vitatta Tőkés Lászlónak a kézfogás-politikával szembeni állásfoglalását /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9-13./ Elismerte ugyan, hogy a hatalom sok be nem tartott ígéretet tett, azonban Kántor Lajos azt hangsúlyozta, hogy vannak más példák is /Doina Cornea, Octavian Buracu és Emil Constantinescu kiállása/. Előbb gondolkozni és azután lépni - figyelmeztetett Kántor Lajos. Felálltak a hivatalok és hivatásos politikusok. "A naiv olvasó továbbra is a Nagy Nevekre figyel". "Ezzel szemben vállalni egy más véleményt - bizony kockázattal jár." Az erdélyiek megunták a "muszájherkulesi magatartást". Tőkés László és Sütő András hiába fogalmazzák "újra a Maradás Igéit, a puszta erkölcsi parancs már nem hat". "Az általuk felrajzolt nemzetiségi-kisebbségi Apokalipszis képei sajnos inkább siettetik, mint lassítják az exodust." Változás akkor remélhető, ha sikerül "születő eredményt felmutatva meghaladni a kisebbségi tudatot." Nem a többségre kell féltékenyen nézni, "hanem a MINÕSÉG lehetőségeit ismerni fel - társadalmak és kultúrák találkozási pontján." Viszonyítani a legjobbakhoz kellene. /Magyar Nemzet, aug. 27, 29./
1994. november 8.
Nov. 8-án Bukarestben megnyitották a World Trade Center komplexumát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./ Bukarestben a legionáriusok összegyűltek abból az alkalomból, hogy nov. 8-án megnyitották az Északi pályaudvar mellett a Legionárius Könyvtárat. Ugyanezen a napon nagygyűlést tartottak Bukarestben a volt román király hívei, sorra felszólaltak az ellenzék képviselői - Ion Diaconescu, Doina Cornea, Emil Constantinescu, Alexandru Paleologu, Ioan Muresan, Otto Weber és Gabriel Andreescu - a hatalom jelenlegi vezetői ellen és Mihály volt király hazajövetele mellett érveltek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 23./
1994. december 13.
Temesváron dec. 13-án megkezdődött a kétnapos Kelet-és Közép-Európa 1989 után című nemzetközi konferencia. /Előzetesen a program: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./ Levélben üdvözölte a konferenciát Mihály volt román király, Mircea Dinescu, továbbá Hans Dietrich Genscher volt német külügyminiszter, aki jelezte, hogy nem tudott eljönni. Viorel Oancea, Temesvár polgármestere a kezdés előtt öt perccel telefonon lemondta részvételét, és azt a kérést, hogy ő nyissa meg az értekezletet. Tőkés László püspök beszédében emlékezett az öt évvel ezelőtti eseményekre, amikor Temesvár lakosai nemcsak egymásra, de Istenre is rátaláltak, és belekóstoltak a kimondás bátorságába is. Doina Cornea egy kisebbségi statútum megszövegezését sürgette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
1994. december 14.
Temesváron az 1989-es romániai forradalom emlékére rendezett konferencia második napján /dec. 14-én/ Borbély Imre előadásában Tőkés Lászlót mint politikai indikátort mutatta be. A következetesen morálisan politizáló Tőkés Lászlóról a sajtómanipuláció miatt fekete kép alakult ki a román társadalomban, ez a politikát megszabó érdekek eltorzulásának a jele. A Németországban élő ismert emberjogi harcos, Doru Brai elmondta, hogy többen azért nem jöttek el erre a konferenciára, mert megfélemlítették őket. Õ is kapott németországi lakásában fenyegető telefonhívást. - Bejelentették, hogy II. János Pál pápa is üdvözölte a konferenciát. Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette, hogy a térség államainak összefogása szükséges az európai integrálódáshoz. Nicolae Corneanu ortodox érsek és Neumann Ernő főrabbi kiálltak a nemzetiségek közötti közeledés mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke kifejtette, hogy Romániában ma egyfajta tudatosan létrehozott politikai káosz van. /Magyar Nemzet, dec. 15./ Tőkés László püspök rámutatott arra, hogy öt évvel ezelőtt Temesvár egyértelműen rácáfolt a "magyar veszély" tézisére. /Új Magyarország, dec. 15./ A temesvári konferencián véleménykülönbséget okozott az a kérdés, hogy forradalomnak tekinthető mindaz, ami 1989-ben történt. A kisebbségi kérdésről is sok szó esett. Varga Attila RMDSZ-képviselő a romániai magyarság integrációs törekvéseiről beszélt. Doina Cornea kifejtette, hogy Romániában nem csupán nemzeti, de politikai kisebbségről is lehet beszélni és szükséges e két csoport összefogása. Többen kimentették magukat a meghívottak közül, többen el sem jöttek, a távol maradók nem kívántak Tőkés László meghívásának eleget tenni. /Magyar Nemzet, dec. 16./
1995. január 25.
Jelenleg Romániában restaurációs folyamat zajlik, nyilatkozta Doina Cornea. Szerinte "az lenne az ideális, ha a Romániában élő magyarság vágyainak, elképzeléseinek esetleges teljesítése csak az ellenzék által igényelt követelések megvalósulása után történne." Doina Cornea kifejtette, hogy a területi autonómia gondolata teljesen elfogadhatatlan. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 25./
1995. február 7.
Nem tudjuk elképzelni a demokrácia lényegét, hogy bárkinek saját vélemény lehet, jelentette ki a Szabad Románok Világszövetsége kolozsvári székhelyén, a főtéri Wass-házban Ion Ratiu parasztpárti képviselő. Doina Cornea kiállt a magyarok mellett, elismerte, hogy joguk van saját egyetemre és helyi autonómiára. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
1995. március 24.
A marosvásárhelyi tragikus események ötödik évfordulóján a Por Europa Liga Interkulturális Központja, a németországi Heinrich Böll Alapítvány támogatásával márc. 19-e és 25-e között rendezvények sorozatát szervezte Marosvásárhelyen a Tolerancia hete címen. A "Tolerancia háromszöge" kerekasztal-beszélgetésen az ismert román ellenzéki személyiségek megjelentek /Doina Cornea, Gabriel Andreescu, Horia Rusu/, továbbá Markó Béla, Cs. Gyimesi Éva. Márc. 21-én a Kriterion Könyvkiadó fennállásának 25. évfordulójára emlékeztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./ Több rendezvény volt még a Tolerancia hete keretében, így a Hit és tolerancia című összejövetel, Mircea Dinescu és Szőcs Géza költői estje, ahol az Ellenpontok szamizdatról is szó volt, majd a Barátság Platformjára emlékeztek, a kezdetben, 1990-ben indult kezdeményezésre, utána jöttek a márciusi események. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
1995. április 5.
Az RMDSZ nem határozta meg érthetően az autonómia fogalmát, nyilatkozta Doina Cornea. Kiállt az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa mellett. A Demokratikus Konvencióval kapcsolatos problémákról kifejtette, hogy az ellenzéknek együtt kellene harcolni. Corneliu Coposu ragaszkodik a Gyulafehérvári Nyilatkozathoz. A négypárti egyezményt, a szélsőséges pártokat elítéli, lehet, hogy a KGB áll mögöttük, állapította meg. A román nép nem akarja a Moszkvához való közeledést. Doina Corneának kételyei vannak Iliescu elnököt illetően. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 5./
1995. július 28.
Gabriel Andreescunak a Contrapunct júniusi számában megjelent tanulmányát /Merre vessük tekintetünket?/ olvashatjuk magyar fordításban. Valentin Stannal közösen tanulmányt írt Románia és a Moldovai Köztársaság kapcsolatáról. A tanulmány őszinte hangja heves ellenkezést váltott ki, kulturális szervezetek, Iliescu elnök, a Külügyminisztérium részéről, a sajtó a szélsőséges Romania Marétől az ellenzéki Romania Liberáig megbélyegezte írásukat. A tanulmányban azt hangoztatták, hogy a valamikori Nagy-Romániához tartozó területek kérdése ma nem elsődleges kérdés. Fontosabb a román-magyar kapcsolatok alakulásának kérdése. 1989 után nacionalista módszerekkel indítottak támadást a demokrácia ellen. A magyar érdekek támogatásával vádolták Corneliu Coposut és Doina Corneát /!/. Azt a magyart, aki 1990 márciusában megrúgta Mihaila Cofariut, tíz év börtönbüntetéssel sújtották, míg az a román, aki kiverte Sütő András szemét, egy évet kapott, felfüggesztéssel. Smaranda Enachét marosvásárhelyi "honfitársai" megfenyegették, hogy meglincselik, amiért megértésre szólította fel a román és magyar közösséget. Ilyen körülmények között, írja Andreescu, közbelépni becsületbeli ügy volt. Szembe kellett szállni a társadalom belső békéjét aláásó forgatókönyvvel. A Társadalmi Dialógus Csoport mindig a román-magyar találkozók csomópontja volt, a 22 című lap a szélsőségek elleni harc éllovasaként marad meg a történelemben, a legfontosabb politikai-jogi szakértői vizsgálat a kisebbségi jogokról az Emberi Jogok Központjának égisze alatt született meg. 1993-tól a szélsőséges nacionalista pártok bejutottak a kormányba, a Demokratikus Konvenció nacionalista lett, a parlamentben megszavazott törvények hátat fordítottak az európai érdekeknek. Gabrielescu hitet tett a magyar-román együttműködés mellett, erre lát Magyarországon őszinte hajlandóságot. Az RMDSZ - Gabrielescu szerint - "fetisizálta az önrendelkezést, a különböző autonómiaformákat, a magyar személyek vagy szervezetek jogainak és szabadságjogainak érvényesítése helyett." Szerinte a hangsúlyt a versenyre, a multikulturalitásra, a határ két oldalán élők kapcsolatainak maximális fokozására kellene tenni. /A Hét (Bukarest), júl. 28./
1995. december 15.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az 1989 decemberi eseményekre való emlékezésen, dec. 15-én Temesváron a református templomban elmondott beszédében a magyar-román történelmi megbékélésről szólt. Iliescu elnök indítványa nyomán született meg Tőkés László alternatív indítványa, okt. 31-én. Traian Chebeleu elnöki szóvivő azonban Iliescu nevében elutasította ezt a javaslatot, egyben hihetetlen rágalomözönt zúdított a püspökre és az RMDSZ-re. A Gabriel Andreescu, Valentin Stan és Renate Weber nevével fémjelzett bukaresti Nemzetközi Tanulmányok Központja /Centrul de Studii Internationale/ megállapította, hogy Iliescu indítványa ellentétes az ajánlott francia-német modellel, továbbá "a román hatóságok magatartása ellentétes a megbékélési szándékokat illető nyilatkozatokkal." Doina Cornea egyenesen demagógnak ítéli Iliescu javaslatait. - A román elnök ajánlatában szereplő francia-német modell csupán egyike a lehetséges mintáknak. A budapesti finn nagykövet a finn-svéd modellről mondta, hogy széleskörű autonómián, önkormányzaton és államilag biztosított jogokon alapul. - Az RMDSZ már évek óta síkra száll a román-magyar kerekasztal-értekezlet mellett, amely biztos alapja lenne a román-magyar államközi megegyezésnek. /A beszéd szövege két folytatásban: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19, 20./
1997. szeptember 25.
Gabriel Andreescu és Doina Cornea Emil Constantinescu elnökhöz, Victor Ciorbea miniszterelnökhöz és a koalíciós pártvezérekhez írt nyílt levelükben kiálltak amellett, hogy tovább kell haladni a reformok útján, a sürgősségi kormányhatározatokat el kell fogadni. A két vagy többnyelvű feliratozás olyan intézkedés, amelyre a kormány büszke lehet. A románok és a magyarok többsége a békés viszonyok mellett szavazott. Nem szabad meghátrálni a szélsőséges nacionalista erőktől. A "jelenlegi nacionalista uszítással szembeni eltökéltségnek nincs válaszútja." /22 (Bukarest) hetilap szept. 23., magyarul: Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
1997. december 1.
Doina Cornea, az ismert román emberi jogi harcos George Pruteanu parasztpárti szenátorhoz intézett nyílt levélben cáfolta, hogy a román közvélemény nyomást gyakorolna a törvényhozásra Románia történelmének és földrajzának kisebbségi iskolában használt tanítási nyelvével kapcsolatban. Cornea asszony emlékeztette a szenátort, hogy az alapszerződésben "szerepel egy, a román fél által elfogadott ajánlás is az anyanyelvű oktatásra vonatkozólag. Márpedig a szerződés, valamint a választásokat megelőző ígéretek és a koalíción belüli kormányzati megállapodások be nem tartása megkérdőjelezi a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, valamint megválasztott parlamenti képviselőinek hitelét". A levélíró Pruteanunak szegezte a kérdést: "Az országnak nincs fontosabb megoldásra váró problémája, mint az, hogy a magyarok románul vagy magyarul tanulják-e a történelmet és a földrajzot?" Doina Cornea levelében hangsúlyozta: "nemzetközi téren súlyos politikai következményei" lesznek annak, ha a szenátor megátalkodott álláspontja kerekedne felül. "De negatív következményei lesznek az országhatárokon kívül élő románok, különösen az ukrajnai románok gyermekei esetében alkalmazott oktatási rendszerre is. Végezetül Doina Cornea nyomatékosan hangsúlyozta: a sürgősségi kormányrendelet szellemét tiszteletben kell tartani, mert - mint írja - "ha elvárjuk a magyaroktól, hogy lojálisak legyenek irántunk, akkor nekünk, románoknak is minimális lojalitást kell tanúsítanunk irántuk. Ez szolgálja Romániát és annak a helynek a kiérdemlését, amelyre törekszik. /Szabadság (Kolozsvár), dec.1./
1997. december 12.
Négy nemzetközileg ismert román emberjogi harcos - Gabriel Andreescu és Renate Webe, az APADOR-CH /a Romániai Helsinki Bizottság/ társelnökei, Doina Cornea asszony és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke - nyílt levélben fordult az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsához annak dec. 13-i, a koalíciós részvétel sorsáról döntő tanácskozása előtt. Tudatában annak, hogy az RMDSZ politikájának meghatározása az RMDSZ demokratikus döntéshozó szervének hatáskörébe tartozik, és számolva azzal, hogy az SZKT december 13-14-i tanácskozásán az RMDSZ kormányból való kilépésére vonatkozó döntés is születhet, a levél szerzői a maguk részéről a helyzet azonos értékeléséről biztosítják az SZKT tagjait, és rámutatnak arra, hogy a nacionalista irányzat nyomására a szenátus az anyanyelvi oktatást korlátozó rendelkezéseket szavazott meg. Ezzel megsértették egy alig pár nappal azelőtt, a négy koalíciós párt vezetői által 1997. december 3-án aláírt egyezséget. Miután az RMDSZ-miniszterek politikai tevékenységének felfüggesztésére vonatkozó döntést a politikai egyezségek teljes elértéktelenedésére adott jogos válaszként értékelik, a levél szerzői annak a véleményüknek adnak kifejezést, hogy az RMDSZ-nek nem szabadna kiválnia a kormányból. "Mi úgy véljük, hogy az RMDSZ jelenléte a kormányzásban Románia javát és a romániai magyarság érdekeit is szolgálja" – írják, és rámutatnak arra, hogy az RMDSZ kilépése súlyos és kivédhetetlen következményekkel járna. A levél ezek közé sorolja: a romániai ultranacionalisták diadalát, beleértve a SZDRP-NRP-RNEP-SZMP négypárti csoportosulás megerősödését; a jelenlegi kormánykoalíció teljes szétzilálását, értékes emberi erőforrások elvesztése mellett; Románia euroatlanti integrációs esélyének súlyos romlását /e csalódás – az 1990. évi trauma folytatásaképpen, és miután a világ modellértékű romániai etnikai megbékélésről kezdett beszélni – végzetes csapást jelentene az egész társadalomra, többségiekre és kisebbségiekre egyaránt/; a romániai kisebbségvédelmi rendszer teljes pusztulását; Románia és Magyarország kapcsolatainak megromlását. Éppen ezért – hangzik a levél – a felelősen, racionálisan gondolkodó magyar és román politikusoknak az utolsó pillanatig azon kell lenniük, hogy elkerüljék ezt az apokaliptikus helyzetet. Az utolsó pillanat pedig azt jelenti, hogy végig kell járni a tervezet törvénnyé válásáig vezető összes útszakaszt: a szenátusi szavazást, a képviselőházi szavazást, az egyeztető bizottsági jelentést, a törvény államfő általi ellenjegyzését. Az oktatási törvény még csupán az első szakaszhoz érkezett el, a szenátusi szavazáshoz. Emil Constantinescu elnök december 10-i állásfoglalása, amely megerősítette a koalíciós pártok vezetői által aláírt december 3-i egyezséget, újabb érv a politikai erők összefogásának szükségessége mellett, a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok anyanyelvű oktatásának biztosítása érdekében. Ez természetesen nem valósítható meg az RMDSZ kormányzásban való részvétele nélkül – hangoztatják a levél szerzői, akik végezetül felhívással fordulnak a Szövetségi Képviselők Tanácsához, hogy alaposan mérlegelje az esetleges döntés minden lehetséges következményét, és döntsön az RMDSZ bennmaradásáról a kormányban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 12., 1174. sz./
1998. november 26.
Itt az ideje, hogy Romániában betiltsák a szélsőségesen nacionalista pártokat - írta Doina Cornea Ion Diaconescuhoz, a parasztpárt elnökének címzett levelében. Véleménye szerint behatóan meg kell vizsgálni a Nagy-Románia Párt elnökének, Corneliu Vadim Tudornak november 21-én Kolozsvárott elmondott beszédét, valamint más állásfoglalásait, amelyekben szélsőséges megtorlásokkal fenyegetett meg különböző személyiségeket és a kisebbségek - elsősorban a magyarok - képviselőit. Tudor idegengyűlöletről, antiszemitizmusról tanúskodó megnyilatkozásai elegendő okot szolgáltatnak arra, hogy a kormány kezdeményezze a szélsőséges politikai alakulat betiltását, amint azt a román alkotmány is megköveteli. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./
1999. szeptember 25.
Emil Constantinescu népes küldöttség élén szept. 27-én Párizsba érkezik kétnapos tárgyalásra. A megbeszélések Románia európai uniós csatlakozási törekvéseiről, a kétoldalú kapcsolatokról és a balkáni viszonyokról folynak majd. Az elnököt Párizsba elkíséri a kormány több minisztere, valamint közéleti személyiségek, köztük Doina Cornea emberjogi harcos. /Párizsba látogat Constantinescu. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
1999. december 10.
A forradalom 10. évfordulója alkalmából dec. 10-én kezdődő nagyszabású temesvári megemlékezések előtt a szervezők a sajtó előtt ismertették a végleges programot. A HIT ÉS HÛSÉG ÚTJA című rendezvénysorozat menetrendjében szerepel a kerekasztal beszélgetés, melyen részt vesz Eva Maria Barki (Ausztria) is. Toró T. Tibor helyi RMDSZ-elnök, a megemlékezések főszervezője elmondta, hogy meghívták az RMDSZ-csúcsvezetését, személyesen Markó Bélát is. Volt egy olyan elképzelés is, hogy a decemberi SZKT-t a forradalom tizedik évfordulója tiszteletére Temesváron tartják meg. azonban ez mégis Marosvásárhelyen történt, Toró elmondta: csak annyit sikerült kiharcolniuk, hogy nem december 10-11-én tartották az SZKT-t, mint ahogy eredetileg kitűzték, hanem egy héttel korábban, hogy ne konkuráljon a temesvári megemlékezésekkel. Négy év alatt még egyetlen SZKT-t sem tartottak Temesváron, bár a temesváriak négy alkalommal kérték a megrendezés jogát. Toró szerint biztosan itt lesz Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Alois Mock, Molnár Gusztáv, Szőcs Géza és más neves személyiségek. Lemondta a részvételt Mircea Dinescu azzal, hogy egyetlen forradalmi megemlékezésre se megy el, mert elege van az egészből, Doina Cornea (betegségére hivatkozva), Andrei Plesu (sűrű diplomáciai programjára hivatkozva), Paul Goma nem is válaszolt. Orbán Viktor miniszterelnök eljönne a megemlékezésekre, ha a román fél is ezen a szinten képviseltetné magát. Radu Vasile kormányfőtől azonban semmilyen visszajelzés nem érkezett. /(Pataki Zoltán): A magyar kormányfő jönne Temesvárra, ha... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
1999. december 16.
A mai román sajtó nem igazán foglalkozik Tőkés László tíz évvel ezelőtti szerepével, a román sajtó jelentős része számára ma ő az egyike azoknak, akik leginkább veszélyeztetik a román nemzetállamot. - Temesváron az évforduló kapcsán nyilatkozott Tőkés László püspök. Nem érte el célját a tíz évvel ezelőtti népfelkelés, állapította meg. Vita folyik arról, hogy Románia nem forradalom színtere volt, hanem a hatalomátvételé, más szóval puccs történt. "Az, hogy félreállították Mircea Dinescut, Doina Corneát, akárcsak jómagamat, mutatta, hogy mi vár azokra, akik igazi, gyökeres rendszerváltást akartak" - hangsúlyozta Tőkés László. A demokratikus erők gyengeségét bizonyítja, hogy az 1996-ban hatalomra került kormánykoalíció is eddig minden döntő kérdésben meghátrált, mindenütt megalkudott. Az elfecsérelt idő megbosszulta magát. A posztkommunista, nacionalista ellenzék a koalíciós pártok gyengeségét kihasználva ijesztően előretört. - jelentette ki Tőkés László. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek is az igazságtétel radikalizmusának vonalát kell követnie, ne mérsékelje azt semmilyen tetszetős módon megalkuvássá - fogalmazott a püspök. "Félek, mert azt tapasztalom, hogy nincs elég erő a romániai demokratákban, már a romániai magyar demokratákban sem, hogy ilyen következetesen kiálljanak az igazság mellett..." - A mostani helsinki csúcs is úgy hozta Románia jelöltségére és a tárgyalások megkezdésére vonatkozó határozatát, mintha mentőövet dobott volna a visszarendeződés közvetlen közelébe került Romániának. "Arra gondolni sem merek, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség az ellenzékkel szövetkezzen, vagy a jelenlegin kívül más szövetségi rendszerbe lépjen. Az már a kormányon való részvétel öncélúságával volna egyenértékű" - szögezte le a püspök. /Gózon István: Temesvári beszélgetés Tőkés Lászlóval. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./
2000. november 3.
A román hadsereg új vezérkari főnöke, Mihail Popescu tábornok ugyanaz a Mihail Popescu ezredes, aki 1989. december 22-én, a IV. Erdélyi Hadsereg tisztjeként Ceausescut támogató és a "temesvári huligánokat" elítélő nyilatkozat szerzője - emlékeztetett a Ziua de Ardeal a lemondott Mircea Chelaru tábornok utódjának személyéről. A cikk szerzője a "Lőjétek le őket, mert nem emberek" című kötet szerzőit, Liviu Domsát és Victor Lungut szólaltatta meg, akik tudni vélik, Popescu akkor "mély elkötelezettségét fejezte ki Nicolae Ceausescu elvtárs és a Román Kommunista Párt igazságos és bölcs politikájával szemben". (A szerző szerint különben Popescu elsők között tett szert egy forradalmár igazolványra is.) Az újdonsült vezérkari főnök nagybátyja és az egykori diktátor közötti barátság is közismert, és a fenti kapcsolat alapján Popescut még tisztiiskolásként a szilágysomlyói katonai egység parancsnokává nevezték ki - írta a Ziua. A lap meg nem nevezett forrásai szerint az 1989 decemberében a IV. Erdélyi Hadsereg parancsnokhelyettesi tisztségét ellátó Popescu a forradalom után a Victor Athanasie Stanculescu tábornokhoz és Ion Iliescuhoz közel álló, a Hadsereg Stabilitásáért Tevékenykedő Bizottság tagja volt, Constantin Degeratu tábornokkal, jelenlegi elnöki tanácsossal együtt. Doina Cornea a Szabadság kérdésére nem tudta alátámasztani a sajtóban megjelent információkat. /Ceausescut támogató nyilatkozatot fogalmazott 1989. december 22-én az új vezérkari főnök. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./
2001. május 3.
Az enyedi börtön nyolcvanas évekbeli politikai elítéltjeiről forgat dokumentumfilmet a Pro Demokratia Egyesület csíkszeredai szervezete, európai uniós PHARE-támogatással. A szervezők fő célja a közvélemény elé tárni a nyolcvanas évek ellenállási mozgalmát, amelynek megismertetése a román társadalom öntudatában is nagy űrt tölt ki. A program szerint mintegy húsz volt elítélt vallomását rögzítenék, ami összesen ötven-hatvan óra terjedelmű nyersanyagot eredményez. Az anyagot bérmentesen bocsátanák történészek és különböző intézmények rendelkezésére. Ugyanakkor a felgyűlt anyagokból dokumentumfilmet állítanak össze, melyet szintén bérmentve adnak át az érdekelt televíziós társaságoknak. Mindezek mellett könyv formájában is kiadják, mind magyar, mind román nyelvre lefordítva. A Heltai Alapítvány székhelyén tartott beszélgetésen jelen volt Borbély Ernő, Doina Cornea és Iulius Filip, mindannyian az enyedi börtön egykori foglyai. Mint elmondták, a köztudatban csak a diktatórikus rendszer ötvenes évekbeli áldozatai élnek elevenen, bár az ellenállás a rendszer összeomlásáig fennállt. Borbély Ernő szerint ennek oka, hogy a kommunista rendszer volt bírái, ügyészei és egyéb magas rangú köztisztviselői ma is vezető pozíciókat töltenek be az államapparátusban. A jelenlevők nehezményezték, hogy a román állam nem kitüntetésre, de kézfogásra sem tartotta érdemesnek őket. /Lázár Lehel: Börtönbeli élmények. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./
2002. február 4.
Négy román értelmiségi felhívást intézett az RMDSZ-hez, amelyben kéri a szövetséget, ne szavazza meg a minősített államtitkok védelméről szóló törvény tervezetét, amelyet a képviselőház már múlt héten elfogadott. Gabriel Andreescu, Doina Cornea, Smaranda Enache és Renate Weber szerint a titoktörvény elfogadása jelenlegi formájában gyakorlatilag hatástalanítja a közérdekű információkhoz való hozzájutást biztosító törvényt, tagadja a közösségi érdekek felsőbbrendűségét, gátolja az állampolgári jogok gyakorlását, és sérti a sajtószabadság eszményét. /Sz. L.: Felhívás az RMDSZ-hez. Román értelmiségiek a titoktörvény elutasítását kérik. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./
2002. július 12.
Több év eltelt azóta, hogy a szekuritáténak, mint politikai rendőrségnek a leleplezéséről szóló törvény életbe lépett, amióta az érintettek vagy érdekeltek tanulmányozhatják a róluk készített iratcsomókat és jelentéseket. Ion Iliescu államfőnek nincs dossziéja. A hírszerző szolgálat állítólag még az 1990-es évek elején több iratcsomót elégetett, megsemmisített, 10-15 dossziét pedig államtitokként kezel, és azt továbbra is a szekuritáté irattárában őrzik. Nem rendelkezik semmilyen dossziéval Adrian Nastase kormányfő és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke sem. A politikusok nem tolongtak azért, hogy megtudják szekus dossziéjuk tartalmát. Victor Ciorbea még gondolkozik, hogy kikéri-e, Theodor Stolojan volt miniszterelnököt nem érdekli egy esetleges dosszié létezése, és megelégszik az irattárat tanulmányozó bizottság (CNSAS) róla adott értékelésével, miszerint nem kollaborált a szekuritátéval. A Liberális Párt elnöke, Valeriu Stoica nem akarja megtudni a róla jelentést készítők nevét. Hasonló a magatartása Valeriu Tabaranak, a Nemzeti Egységpárt (PUNR) alelnökének, Constantin Dudu Ionescunak, a Nemzeti Parasztpárt titkárának és Dinu Patriciunak, a Liberális Párt alelnökének is. Petre Roman sem látta a dossziéját, mert az (már) nem létezik. Az egykori miniszterelnök azonban biztos abban, hogy megfigyelték. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint dossziéját alaposan "átfésülték", mivel annak tartalmából egyszerűen nem lehetett kideríteni azoknak a személyeknek a nevét, akik követték és jelentést készítettek róla. A volt Securitate leginkább Corneliu Coposut figyelte, a néhai politikusról 19 kötetnyi jelentést készítettek. A megfigyeltek között van Ion Diaconescu, Constantin Ticu Dumitrescu, Radu Timofte (a hírszerző szolgálat /SRI/ igazgatója, mivel annak idején lánytestvére külföldre szökött), Rodica Stanoiu igazságügyi-miniszter, Ion Caramitru, Smaranda Dobrescu egykori munkaügyi miniszter, sőt, még Adrian Paunescu is, akit a jelentésekben "amerikainak" vagy "szerkesztőnek" becéztek. A lap szerint a szenátor több millió lejre készíttetett másolatot a dossziéjáról. Azok között, akik már áttanulmányozták iratcsomóikat, a lap megemlíti Tőkés László püspököt és Doina Corneát is. /Sok politikust nem érdekel a szekus-dossziéja. A hírszerző szolgálat több iratcsomót államtitokként kezel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./
2002. július 23.
Doina Cornea elolvasta szekus dossziéját, amelyik az ő követéséről szól, és - mint nyilatkozta - alaposan elcsodálkozott néhány kolozsvári kollégáján, akiről nem tételezte volna fel, hogy besúgta őt. Paul Goma írót nemrégiben Iliescu államfő békülékeny hevületében hazahívta, felajánlotta neki, hogy önkéntes száműzetéséből térjen haza Romániába. A román sajtóban gyűlölködő feltételezések láttak napvilágot ezt illetően. A "legilieszkánusabb újságok" egyike megdorgálta az elnököt, aki ki akar békülni egy ilyen pojácával, egy ilyen tehetségtelen emberrel, akit "az írószövetség egyik volt kisebbségi titkára, a heves magyar irredenta, Szász János támogatott". /Ágoston Hugó: Ellenállók, besúgók. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./
2002. július 23.
Tizenkét évi várakozás után Doina Cornea is láthatta a Szekuritáté által összeállított dossziéját. Cornea asszony azt nyilatkozta: egyes ismerőseiben csalódott, másokkal szemben eloszlottak a kételyei. A bukott kommunista rezsim politikai rendőrsége 30 darab vaskos dossziét "írt össze" a 89 előtti ellenállás egyik legkiemelkedőbb alakjáról. Az első feljegyzés 1947-ből származik. A dossziék titkos írói végigkövették a kolozsvári disszidens életét az 1989-es decemberi fordulatig. Megtudta többek között, hogy az 1987-es brassói munkásmegmozdulások idejére - ha korábban nem is - már mikrofonokat szereltek a lakásába, a titkosrendőrség ugyanis másként nem szerezhetett tudomást arról, hogy szolidarizáló szórólapokat készül elszórni a tüntetők között. "Mindent tudtak" - összegzi a kolozsvári disszidens. Doina Cornea arra buzdít mindenkit, akinek köze volt a politikai rendőrséghez, hogy tekintse meg szekus dossziéját. /Sz. L.: "Mindent tudtak" Doina Cornea megtekintette szekus dossziéját. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./
2002. október 5.
A négynapos látogatáson Romániában tartózkodó Mádl Ferenc köztársasági elnök okt. 4-én Marosvásárhelyre utazott, ahol részt vett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) tanévnyitóján a Kultúrpalotában. Később részt vett a Bolyai-év akadémiai konferenciáján, és találkozott a magyar történelmi egyházak vezetőivel. A magyar államfő tiszteletére díszvacsorát adott az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora kifejtette: az egyetem él, élni képes, és vállalta a szolgálatot. A rektor köszönetet mondott a magyar népnek és Magyarország kormányának a Sapientia elindításához és működtetéséhez nyújtott segítségért. Rámutatott: az EMTE tizenöt szakán mintegy 150 oktató irányításával ezer diák kezdi meg idén az új egyetemi tanévet. Tonk a magyar nyelvű egyetemi oktatás további fejlesztését sürgette. Hozzátette: nagy a tanulási igény, és mintegy hétezer magyar egyetemi hallgató kénytelen ma Erdély-szerte tetemes összegeket fizetni román magánegyetemeknek azért, hogy tanulhasson. A magyar kormány üdvözletét Hiller István oktatásügyi politikai államtitkár tolmácsolta. Kijelentette: a magyar kormány az elmúlt tizenkét esztendő értékes kezdeményezéseit - az RMDSZ-szel előzőleg egyeztetve - folytatni kívánja. Budapest a Sapientiát nagy értéknek tekinti, és azt tovább kívánja gazdagítani - szögezte le. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a fő cél továbbra is a teljes körű anyanyelvű oktatási rendszer megteremtése, az önálló állami magyar egyetemről a szövetség nem mondott le. Az 5500 magyarul érettségizett fiatalnak a magyar tannyelvű felsőoktatási intézményekben 4750 hely áll rendelkezésére. Markó szerint átfogó rendszerre van szükség a szórványoktatás és a fiatal oktatók támogatására. Az ünnepséget követően Mádl Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai Év Akadémiai Konferenciáján mondott beszédet. Mádl Ferenc ezt követően az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel folytatott megbeszélést, majd jeles erdélyi személyiségeknek nyújtott át magyar állami kitüntetést: Bujovszkij Loránd, a Bernádi György Közművelődési Alapítvány alelnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Doina Cornea, a BBTE egyetemi tanára (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Deák Gyula marosvásárhelyi szenátusi irodavezető (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Hollanda Dénes, az EMTE marosvásárhelyi dékánja (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Jakobovics Miklós festőművész (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Kós András szobrászművész (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Kötő József EMKE-elnök (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Adrian Marino író, irodalomtudós (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje). Az államelnök okt. 5-én Szatmárnémetibe és Nagyváradra látogat. Ez utóbbi helyen felavatja a magyar állami támogatással felújított és kibővített Arany János Kollégiumot. /Tibori Szabó Zoltán: Nagy értéknek tekintik a Sapientia egyetemet. Mádl Ferenc erdélyi személyiségeket tüntetett ki Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./
2002. október 14.
Okt. 12-én Kolozsváron, a száz évvel ezelőtt felállított Mátyás király-szoborcsoport előtt rendezett emlékezésen több ezer kolozsvári lakos vett részt. Gheorghe Funar polgármester ezúttal is igyekezett megzavarni a "magyarok ünnepségét", akkor kezdte meg saját rendezvényét, amikor a Szent Mihály-plébániatemplomban véget ért az ökumenikus istentisztelet. A rendezvényt a magyar Kulturális Minisztérium támogatta. A polgármester által kirendelt mintegy kétszáz főnyi csoport az ünnepség folyamán kitartóan román nemzeti lobogókat lengetett, de rendzavarás nélkül végighallgatta a magyar nyelvű beszédeket. A Fadrusz-Napok rendezvénysorozat alkalmával a Kolozsvári Magyar Opera díszhangversenyt adott okt. 11-én, majd ünnepi beszédek hangzottak el. Vasile Soporan prefektus kitért a Fadrusz János által készített remekmű példamutató szimbólumára, amely beívódik egy közösség öntudatába. Serban Gratian, Kolozs megyei tanácselnök miután beszédében értékelte Fadrusz János és alkotását, így fogalmazott: "a harmadik gondolatom a jelen ünnepségekkel kapcsolatban az ország multikulturális jellegére utal. Corvin Mátyást ugyanis, a román Iancu de Hunedoara fiát, Magyarország királyává választása után az erdélyi szászok is becsülték, hiszen elismerte politikai-társadalmi-adminisztratív szervezkedésüket, ugyanakkor pedig szoros kapcsolatot tartott fenn a moldvaiakkal is, Stefan cel Mare-n keresztül". Boros János hangsúlyozta, hogy "Fadrusz János monumentális alkotása Kolozsvár jelképévé vált. Gyermekeknek játszó-, fiataloknak találka-, időseknek pihenőhely. A városba látogatók első útja ide vezet. Így köt össze immár száz éve korokat és generációkat, hazavárja az elszármazottakat, fogadja a látogatókat." Ezután került sor a Fadrusz család leszármazottja, Bornai Tibor által kezdeményezett Fadrusz-emlékérmek kiosztására, amelyet azok a személyiségek vehettek át, akik hozzájárultak az erdélyi magyar kultúrkincs gyarapításához és gazdagításához, és a Fadrusz-életmű ápolásában kimagasló szerepet játszottak. Az emlékérmeket Kiss Elemér, Magyarország kancellária-minisztere, Szabó Vilmos államtitkár, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke, Bornai Tibor, valamint Simon Sándor kabinettfőnök nyújtotta át a következő személyiségeknek: Kötő József (EMKE-elnök), Egyed Ákos (EME-elnök), Markó Béla (RMDSZ-elnök), Balogh Ferenc (a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság elnöke), Jakobovits Miklós (a Barabás Miklós Céh elnöke), Jakubinyi György (római katolikus érsek), Tempfli József (római katolikus megyéspüspök), Tőkés László (református püspök), Pap Géza (református püspök), Szabó Árpád (unitárius püspök), Mózes Árpád (magyar evangélikus püspök), Czirják Árpád (római katolikus érseki-helynök), Csiha Kálmán (nyugalmazott református püspök), Kónya-Hamar Sándor (megyei RMDSZ-elnök), Boros János (alpolgármester), Murádin Jenő (művészettörténész), Németh Júlia (újságíró, művészettörténész), Kovács András (művészettörténész, egyetemi tanár), Gergely István (szobrászművész), László Bakk Anikó (tanárnő), Bornai Tibor (budapesti zeneszerző), Vasile Soporan (prefektus), Pop Virgil (építész, egyetemi tanár), Serban Gratian (megyei tanácselnök), Doina Cornea (egyetemi tanár), Ioan Sbarciu (rektor, a kolozsvári Képzőművész Szövetség elnöke). Okt. 12-én a főtéri Szent-Mihály templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak, a bevezetőben Czirják Árpád érseki-helynök köszöntötte a kül- és belföldi állami és civil szervezetek képviselőit, az egybegyűlt ünneplő közönséget. Az ökumenikus istentiszteleten ezután igét hirdetett: Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Mózes Árpád, magyar evangélikus püspök, Szabó Árpád, unitárius püspök, valamint Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyház püspöke, majd a görög katolikus és az ortodox egyház egy-egy képviselője tolmácsolták egyházfőik üzenetét. A himnusz eléneklése után az ünneplő gyülekezet a Mátyás szoborhoz vonult. Az ünneplőket elsőként Ioan Hidegcuti, a román művelődési és vallásügyi minisztérium főtitkára köszöntötte, a román kormány üzenetét tolmácsolva. Kiss Elemér, a magyar Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő miniszter hangsúlyozva, hogy Mátyás király szobra száz éve áll ellent az időnek, hirdetvén a magyar kultúra dicsőségét, emlékeztetvén a magyar és az egyetemes történelem egyik fényes korszakára. A magyar miniszter rámutatott: a magyar közösségek, mindig számíthatnak a magyar kormány hatékony támogatására. A támogatás mértékét bizonyos területeken növelik is. - Mi is tulajdonképpen a Mátyás-szobor? Remekmű? Igen! Tisztességadás egy nagy királynak? Igen! Kolozsvár szimbóluma? Igen! Erdély nemhivatalos címere? Igen! - ezekkel a szavakkal kezdte ünnepi beszédét Markó Béla, az RMDSZ elnöke, majd feltette a kérdést: - Ki fél hát Mátyás királytól? Az, aki fél az igazságtól. A hitvány kolozsvári bíró, aki hajdanában deresre húzatta az álruhás királyt, és azóta is fél tőle, reszket mint a nyárfalevél, rémálmai vannak, rögeszméjévé lett az igazságos király. Éjszaka is, ha álmából felriad, azon töri a fejét ez a hitvány kolozsvári bíró, hogy miképpen tudná legyőzni a Mátyás-szobrot. Csakhogy Erdély dobogó szívét, ezt a nagyszerű ércszobrot nem lehet eltüntetni. Aki a Mátyás-szobrot sérti, minket sért. Erdély szellemét sérti, a tolerancia eszméjét, magyarok, románok, németek együttélésének eszméjét. Lehet, hogy van, akinek nem tetszik Mátyás király, bár nem értjük, miért, hiszen ő inkább összekötő kapocs, és nem szétválasztó kard miközöttünk. De akár tetszik, akár nem, egymás értékeit meg kell becsülni. Nekünk sem minden tetszik abból, amit a románok szeretnek, de tiszteljük az értékeiket, és tőlük is elvárjuk ugyanezt a tiszteletet. Az együttélésnek az alapja ez a kölcsönös tisztelet lehet - mutatott rá a szövetségi elnök. Ünnepi beszédében Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: Fadrusz János azt érezte és valósította meg kitűnő művészi érzékkel, amiben Hollós Mátyás hite is gyökerezett. Azt, hogy a történelem béklyóitól való szabadulás és megújulás lehetőségenek felismerése méltóságot és önbizalmat kölcsönöz mindenkor egy népnek. Kónya-Hamar Sándor leszögezte, hogy a szobor a kulturális világörökség tartozéka. Kolozsváron Európa felé Mátyás szobra előtt vezet el az út - mondotta Kónya-Hamar Sándor. Az ünnepi beszédeket követően megkoszorúzták Mátyás király szobrát. Koszorút helyeztek el a román és a magyar kormány, a magyar történelmi egyházak, az RMDSZ és a romániai magyar civil társadalom képviselői. Funar, a "kolozsvári bíró" megjelent a Főtéren. A polgármesternek csupán tucatnyi híve jött el a meghirdetett rendezvényre, jelen volt Damian Brudasca nagy-romániás parlamenti képviselő, illetve Petre Calian, az NRP Kolozs megyei szervezetének elnöke. Funar kínos helyzetbe került: ugyanis az általa helyszínre hívott ortodox pap nem jelent meg. A sajtó munkatársainak Funar elmondta: azért jött ide, hogy együtt ünnepeljen a magyarokkal, de a szélsőséges kisebbségiek meghiúsították a szándékát. Az ortodox mise 10 óra 22 perckor kezdődött, amikor a nagy-romániás szervezők tudták, hogy a Szent Mihály-templomban tartott ökumenikus istentisztelet a vége fele közeledik. A polgármester és hívei a szobor közelébe nyomultak, majd a magyar megemlékező ünnepséget megelőzően a polgármesterhű közintézmények koszorút helyeztek el a szobor elé. A térre érkező Tőkés László püspök, Czirják Árpád érseki helynök alig néhány lépésre mentek el a dermedten bámuló városvezető előtt. A rendezvény alatt a polgármester utasítással látta el híveit. Például a magyar himnusz közben odaszólt: - Lebegtessétek a zászlókat! Gyertek, most! - mondta fennhangon. A szélsőséges román bekiabáltak ugyan, és megpróbálták áttörni a biztonsági kordont, összességében azonban nem tanúsítottak agresszív magatartást. Az ünnepséget követően Funar nyilatkozott: nem szándékszik megbüntetni Boros János alpolgármestert azért, mert az RMDSZ-szel ünnepelt. A polgármester tekergőknek nevezte azokat, akik félbeszakították az ortodox misét, és elmebetegeknek azokat, akik a magyar címert tartalmazó zászlót lengették. Az ünnepséget követően Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet nyilatkozott: szép ünnepségen vett részt. - Nem éreztem feszültséget. Azokban volt feszültség, akik azt akarták, hogy feszültség legyen. - Kölcsönösen kellene tisztelnünk egymást, a másik ünnepségét még akkor is, ha valamely kérdésben a történészek nem értenek egyet. Az együttélés receptje a hagyományok, értékek kölcsönös tisztelete - nyilatkozta Markó a román sajtónak. /Köllő Katalin, Papp Annamária, Kiss Olivér: Mátyás, Erdély örökkévaló szíve. Európa felé Mátyás szobra előtt vezet el az út. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
2003. június 5.
Az Aspera Alapítvány, a Román Jelenkori Történeti Intézet és a Történelmi Múzeum szervezésében Amink volt, és nem vesztettük el: az emlékezet címet viselő történelmi vitafórumra került sor jún. 4-én Kolozsváron. Az értekezleten történész-kutatók és a kommunista rendszer egykori ellenzéki személyiségei vallottak arról, hogy a szekuritáté által dominált Románia még mindig él és virágzik. A fórumot Ioan Piso múzeumigazgató nyitotta meg. - Mivel Romániában a kommunizmus és a totalitarizmus pere még mindig várat magára, kétséges számomra az ország erkölcsi jövője - mondta. Mircea Ivanoiu, a Transilvania Tudományegyetem professzora bemutatta a www.memoria.ro oldalt, amelyen az elmúlt rendszer visszaéléseivel kapcsolatban kaphatnak információt az érdeklődők. A Román Jelenkori Történeti Intézet három fiatal kutatójának értekezése: Marius Oprea, Stejarel Olaru és Nicolae Videnie döbbenetes tények sorozatával bizonyította a hallgatóság előtt, hogy mennyire nehéz még mindig hozzájutni azokhoz a dossziékhoz, amelyek a kommunizmus éveinek sötétebb/ismeretlenebb időszakaira deríthetnek fényt. - Még ma sem tudni, hogyan működött a külföldre emigráltak likvidálására alakult Z csoport - jegyezte meg Olaru. Doina Cornea visszaemlékezései után Iulius Filip beszélt múltjáról, akit a nyolcvanas években zártak be rendszerellenes propaganda vádjával, és aki életét az 1965-89 közötti időszak politikai rendőri tevékenységének felderítésére fogja áldozni. Az 1987. évi brassói munkáslázadás két vezetője, Florin Postulachi és Iacob Danut beszámolt arról, de az őket megkínzó szekusok nevét tartalmazó dossziékat még mindig rejtegetik előlük. /Szabó Csaba: A szabadságért naponta meg kell harcolni. Vitafórum Románia vörös közelmúltjáról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./
